3 introvertált tévhit az üzleti életből
Sok tévhit kering az introvertáltakkal kapcsolatban – arról, hogy hogyan viselkednek, mi szeretnek és mit nem szeretnek csinálni, milyen munkakörre alkalmasak és mi nem ajánlott a számukra. Az elmúlt években hallottam néhány valóban megdöbbentő mítoszt is.
Most összegyűjtöttem a 3 leggyakoribbat, amellyel rendszeresen találkozom!
1.Az introvertáltak nem kockáztatnak
Hú, hányszor hallottam, hogy az introvertáltak kockázatkerülők. Pedig ez nem mindig van így. Az introvertáltak időnként nagyon kreatívak és merészek tudnak lenni, de gyakran döntenek úgy, hogy a gondolataikat más módon osztják meg, mint a legtöbb ember. Előfordulhat, hogy elhalasztanak egy döntést, mert úgy érzik, hogy szükségük van még egy kis kutatásra, átgondolásra mielőtt kilépnek az ötletükkel. Mások szemében ez úgy tűnhet, hogy félünk kockáztatni.
2.Az introvertáltak nem tudnak értékesíteni
Tény, hogy számunkra talán több nehézséget okoz idegenekkel beszélni, ismeretleneket megszólítani. De nem azért, mert bátortalanok vagy szégyenlősek vagyunk, hanem azért, mert bennünket lefáraszt a túl sok interakció. Korábbi vállalkozásomban a kezdeti sikertelenségek miatt azt hittem, hogy velem van a baj. Féltem, hogy azért, mert én nem vagyok hangos és nyomulós, nem is fogok tudni sikeresen értékesíteni. Én is bedőltem ennek a tévhitnek.
Aztán rájöttem, hogy ez nem így van. Csupán nem a megfelelő eszközökkel próbálkoztam. Nem ismertem fel a saját erősségeimet, és nem azok alapján választottam magamnak eszközöket. Miután tudatosítottam introvertált személyiségemet, felismertem a saját erősségeimet, már pontosan tudtam, hogy mit kell tennem ahhoz, hogy az ügyfelek rám találjanak.
3. Az introvertáltak nem szeretik az embereket
Ezt is rengetegszer hallottam azért, mert számomra nem az a kikapcsolódás, ha elmegyek egy fesztiválra. Én sokkal jobban szeretek csendben leülni egy valódi könyvvel és elmerülni benne (nem, nem e-book, valódi könyv). Én abból nyerem az energiámat, ha egyedül lehetek, ha csendben a saját gondolataimmal foglalkozhatok. Persze megértem azt is, hogy ez egy pörgő, folyton nyüzsgő embernek azt jelzi, hogy én nem szeretem az embereket. Ez nem így van. Csak a túl sok interakció kimerít. Ezért van szükségem a feltöltődésre egy-egy mozgalmas nap után.
Ezek a tévhitek sokszor azért alakulnak ki az emberek fejében, mert nem ismernek bennünket. A mostani világunk gyorsan változik, pörög, minden egyes percben rengeteg információ árad felénk, és folyamatos teljesítménykényszerben vagyunk. Nincs idő arra, hogy megismerjük egymást, hogy odafigyeljünk a másikra, hogy megkérdezzük, hogy a másik mit gondol. Határidők vannak, teljesíteni kell, mert különben lemaradunk a versenyben.
Vállalkozóként ezt némileg könnyebb kezelni, mert én osztom be a saját időmet, és próbálok odafigyelni, hogy a munka és a feltöltődés egyensúlya meglegyen.
De annak, aki munkahelyen dolgozik, már sokkal nehezebb dolga van. Gondoljunk csak bele egy olyan helyzetbe, amikor összegyűlnek sokan és ötletelni kell egy projekten. Az extrovertáltak könnyebben feloldódnak, könnyeben megosztják a gondolataikat, míg mi introvertáltak előbb szeretjük átgondolni azt, amit mondani fogunk. Szeretünk utánajárni a dolgoknak, megalapozni a mondanivalónkat. Egy extrovertált főnök szemében ez úgy tűnhet, hogy mi nem veszünk aktívan részt a megbeszélésben. Pedig nem erről van szó, csupán nem úgy működünk, mint az extrovertált kollégák. Hiába megyünk oda a megbeszélés után, hogy elmondjuk az ötleteinket, sokszor bármennyire értékesek is, nem tud már foglalkozni vele a főnök, hiszen már lezárta az adott megbeszélést.
Érdemes ezeket a szempontokat figyelembe venni akkor is, ha vállalkozó vagy és a partnereiddel kell együtt működni, illetve akkor is, ha beosztottakkal dolgozol együtt. Lehet, hogy egy kis figyelmesség számos konfliktust megelőzhetne.
Ha szeretnél többet tudni arról, hogy introvertáltként hogyan boldogulhatsz könnyebben az üzleti életben, akkor iratkozz fel a heti csendes tippekre, és alakítsd személyiségednek megfelelően az életed!
